A tapasztalatcsere érdekében több rendezvényre is sor kerül.

a, A Békés Megyei Kormányhivatal által szervezett jegyzői értekezleten az Igazságügyi Szolgálat munkatársa tájékoztatást tart az áldozatsegítés területén végzett munkáról, hogy a településeken dolgozó szociális ügyintézők, a házi segítségnyújtásban munkát végző kollégák és a Szolgálat között szorosabb együttműködés alakuljon ki.

b, A nem az áldozatsegítés területén tevékenykedő szakemberek (állami szervezetek munkatársai, szociális ügyintézők, házi segítségnyújtók, védőnők, háziorvosok, tanyagondozó szolgálat, családgondozók, gyermekjóléti szolgálat) számára kerekasztal beszélgetések szervezése az áldozatvédelmi jelzőrendszer kialakításának és működtetésének elősegítése érdekében.

c, Az áldozatokkal közvetlenül kapcsolatba kerülő munkatársak részére is megrendezésre kerül tapasztalatcserét célzó rendezvény, ahol a rendőrség munkatársainak (áldozatvédelmi referensek, vizsgálók, közrendvédelem, főkapitányság dolgozói) szakemberek mutatják be munkájukat, mediációs technikákat, áldozatsegítő- és egyéni mentálhigiénés szolgáltatásokat. A rendezvényen lehetőség nyílik az aktuális problémák, kérdések átbeszélésére, közös tapasztalatátadásra. Emellett egy szakmai kézikönyv előkészítésére is sor kerül.

d, Az érintett áldozatsegítő szervezetek képviselői számára esetmegbeszélő találkozókat szervezünk. Az esetmegbeszélő csoport célja a munkatársak speciális szakmai támogatása szakmai továbbfejlődésük elősegítése révén. A csoportfoglalkozásokon a kollégák által hozott, számukra valamilyen módon nehézséget okozó eset kapcsán vesszük sorra a lehetséges beavatkozási módokat, a beavatkozások mentén felmerülő dilemmákat, a kínálkozó módszereket, technikákat, a kliens és segítője erőforrásait, a külső és belső korlátokat stb.
Az esetmegbeszélés hatékony, ha

• az esetmegbeszélés elsősorban nem a kliens problémájára koncentrálódik, fókuszál, hanem kiterjed e figyelem a kliens és a segítő személyiségére, a kliens környezetére, a kliens és a segítő kapcsolatának sajátosságaira;
• elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a szakmai esetmegbeszélő csoport rendelkezik egy olyan kollektív bölcsességgel, mely a résztvevőknek önállóan, külön-külön elérhetetlen, megfoghatatlan; ám az esetmegbeszélés sajátos légköre és technikája, dinamikája alapján minden résztvevő meríthet belőle.

Mivel a résztvevők már gyakorló segítő szakemberek, továbbképzésüknek megfelelő formája lehet az esetmegbeszélés. Ennek során kis csoportokban (max 10 fő), konkrét esetek kapcsán beszélik meg a felmerülő nehézségeket, problémákat, de a jó gyakorlatok átadásának is megfelelő terepe. Az esetmegbeszélések további célja lehet a gyakorlati munka során felmerülő kérdések tisztázása, egy-egy eset elakadásainak feloldása, az eset konkrétumaiból tanulságok leszűrése, szükség esetén az eljárásrend változtatása a munka minőségének és hatékonyságának biztosítása érdekében.