2014.08.19.

 A programelemben elsősorban a szülőket, illetve a pedagógusokat szerettük volna elérni. A program során kiemelt feladatként kezeltük a potenciálisan veszélyeztetett gyermekek szüleinek elérését, ami korábbi tapasztalatok szerint komoly kihívást jelentett.

Kidolgoztuk azt a formát, melyben a szülőket 3 irányból közelítettük meg (szülői értekezlet, fogadóóra, „szülő-akadémia”).

Konkrét témaként a család védő szerepéről, a deviáns magatartás felismerésének lehetőségeiről, a már bekövetkezett probléma vagy annak gyanúja esetén a segítés igénybevételének formáiról, a segítő intézményekről, illetve a program megvalósításának módjáról, nyitottságáról való tájékoztatást terveztük.

A szülőknek a fogadó órákon lehetőséget biztosítottunk, hogy egyéni problémájukkal személyesen keressék meg a szakembereket. A fogadó órán a probléma súlyosságának függvényében történtek az intézkedések.

A középiskolák diákjainak és szüleiknek lehetőséget biztosítottunk, hogy egyéni problémáikkal személyesen kereshessék meg a szakembereket. A fogadóórák alkalmával, a személyes érintettség és a problémák jellege miatt, az ide vonatkozó protokoll-szabályoknak megfelelően a segítséget kérőknek teljes diszkréciót biztosítottunk.

A segítségkérések, témájukat illetően, nagyon széles skálán mozogtak, nem „csak” a bűnmegelőzési, illetve a deviáns magatartási problémákra, hanem más jellegű, büntetőjogi, szociális, és egyéb problémákkal is keresték a szakembereket.

Az intézkedések között volt segítő beszélgetés, jogi tanácsadás, esetmegbeszélés, probléma egyeztetés, meghallgatás, általános jellegű, közérdekű információ és tájékoztatás adása.

A „szülő-akadémia” tematikájának kidolgozásánál a vezér elv a komplexitás volt, ezért lehetőség nyílt arra, hogy felvilágosításra, tájékoztatásra, véleménycserére, érvek és ellenérvek ütköztetésére is sor kerülhessen a program keretén belül.

Fontos célként tűztük ki a részt vevők teljes körű tájékoztatását, felvilágosítását a deviáns magatartás megjelenési formái, a deviáns magatartás megelőzésének módszerei, illetve a kialakult helyzet kezelésének lehetőségei vonatkozásában.

Nagy hangsúlyt helyeztünk a megelőzésre is, ezért részletes tájékoztatást kaptak a részt vevők a családi háttér, és a deviáns magatartási forma kialakulása közötti ok-okozati összefüggésekről, az érzelmi nevelés, a szülői minta, illetve a személyiségfejlődést befolyásoló tényezők tükrében.

A foglalkozásokra a flexibilitás volt a jellemző, azaz nem ragaszkodtunk a korábban leírt tematikához, a foglalkozások menete a szülők kérésének és igényeinek megfelelően zajlott.

Szülői értekezleteket az alábbi középiskolákban bonyolítottunk le:

• Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium
• Trefort Ágoston Műszaki Tagiskolája - Békéscsaba (41 fő)
• Kós Károly Építő-, Fa-, és Szolgáltatóipari Tagiskolája - Békéscsaba (24 fő)
• Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskolája - Békéscsaba (115 fő)
• Szent Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium - Békéscsaba (65 fő)
• Bethlen Gábor Szakképző Iskola - Gyomaendrőd (112 fő)

A tevékenységbe összesen 357 főt vontunk be.

„Szülő-akadémiát” az alábbi iskolákban bonyolítottunk le:

• Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium
• Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskolája - Békéscsaba (47 fő)
• Bethlen Gábor Szakképző Iskola - Gyomaendrőd (17 fő)
• Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény Tagiskolái - Békés, Dévaványa (70 fő)
• Békés Megyei Harruckern János Közoktatási Intézmény
• Gyulai Tagintézménye (13 fő)
• Nicolae Balcescu Román Gimnázium és Kollégium - Gyula (22 fő)

Ebbe a tevékenységbe összesen 169 főt sikerült bevonnunk.