Az Igazságügyi Minisztérium 2005-ben jelentős lépést tett, hogy a szolgáltató, ügyfélbarát, de egyúttal racionális és költség hatékony közigazgatási működés elveire figyelemmel átalakítsa egyes dekoncentrált szerveit. Az átalakítás alapján a Minisztérium felügyelete alá tartozó területi államigazgatási hatósági, szolgáltató típusú feladatok nagy részét 2006. január1-jétől egy hivatal az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) végzi.

Az Igazságügyi Hivatal létrejöttének szervezeti előzményi a pártfogó felügyelői tevékenység korszerűsítésével függenek össze. Az átfogó büntetőpolitikai reform részeként szükségessé vált, hogy a felnőtt korúak és a fiatalkorúak pártfogói (akik korábban a megyei/fővárosi bíróságok, illetve a közigazgatási hivatalok rendszerében látták el feladataikat) egységes rendszerben integráltan működjenek. Ezért a Kormány a 2002. október 31-én hatályba lépett 1183/2002. (X:31.) számú határozatával elfogadta a Pártfogó Felügyelői Szolgálat szervezeti és működési koncepcióját, amelynek alapján 2003. július 1-jétől kezdődően egységes, az igazságügyért felelős miniszter irányítása alatt álló professzionális szervezet (Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat) jött létre. A Szervezeti és a szakmai reform következtében a pártfogó felügyelők a büntetőeljárás legkorábbi szakaszától kezdődően, kellő súllyal vesznek részt a büntetőpolitikai érdekek érvényesítésében.

A Kormány első ízben az 172/2002. (X.10.) számú határozatával döntött arról, hogy ki kell dolgozni a rászorulók számára az ingyenes jogi tanácsadás, a képviseletet biztosító „nép ügyvédje” intézmény rendszerének kialakításához szükséges feltételeket. Az Országgyűlés 2003. október 20-án fogadta el a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényt. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat 2004. április 1-jén kezdte meg tevékenységét, szervezetileg kapcsolódva a Párfogó Felügyelői Szolgálathoz.

A 2006. évi átalakítás két szervezetet érintett: a Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalát (a továbbiakban PJSZ) és a Központi Kárrendezési Irodát (a továbbiakban KKI). Az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII.27.) Korm. rendelet szerint a KKI 2006. január 1-jével megszűnt, általános jogutódja a PJSZ, amelynek neve a fenti időponttól kezdve Igazságügyi Hivatalra változott. Az általános jogutódlással egy időben, illetve azt követően a Hivatal tevékenységeinek köre folyamatosan bővült.

A 2005. évi CXXXV. törvény szerint 2006. január 1-jétől a Hivatal látja el az áldozatsegítési feladatokat is.

A 2006. január 1-jével létrejött Hivatal az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) integrált, több feladatot ellátó dekoncentrált szerve. Az integráció szakmai indokai között meghatározó volt, hogy a tárca felügyelete alá tartozó, közigazgatási hatósági feladatkört ellátó valamennyi intézmény, valamint – a tevékenységet tekintve – az áldozatsegítéshez közvetlenül, a jogi segítségnyújtáshoz közvetve kapcsolódó pártfogó felügyeleti szakterület egy szervezetben működjön. Szempont volt az is, hogy áldozatsegítésnek számos, a jogi segítségnyújtáshoz kapcsolódó aspektusa van. Az egyes területek önállóan, de egymás szakmai tevékenységét kiegészítve végzik munkájukat. Az átszervezés során az IRM egyrészt figyelemmel volt arra, hogy a KKI létszámának csökkentése után a kárpótlási folyamat befejezéséhez szükséges létszám a kárpótlás területén is megmaradjon, másrészt arra, hogy az áldozatsegítés szakembergárdája átképzéssel, elsősorban a KKI állományából kerüljön ki.

A Szolgálat tevékenysége a 2006. évi CXXIII. törvény alapján 2007 január 1-jével kiegészült a büntető ügyekben (egyes személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekményekben) alkalmazható közvetítői eljárással (mediáció), amelynek igénybevételét a Pártfogó Felügyelői Szolgálat keretében biztosítjuk.

A jogi segítségnyújtás intézményrendszere is bővült, ugyanis a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007 évi CLI. törvény rendelkezéseinek megfelelően 2008. január 1-jétő a Hivatal a peren kívüli ügyekben nyújtott jogi segítségnyújtás mellet a peres polgári ügyekben a pártfogó ügyvédi képviseletet, büntető ügyekben pedig a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja, valamint a Hivatal hatáskörébe tartozik a pótmagánvádló személyek költségmentességének megállapítása.

2008. január 1. után a Hivatal tehát az alábbi hat szakterületért felelt:

1. pártfogó felügyelői tevékenység.
2. büntető ügyekben alkalmazható közvetítő tevékenység (mediáció)
3. jogi segítségnyújtó tevékenység (peres, illetve peren kívüli ügyekben).
4. áldozatsegítő tevékenység.
5. kárpótlási, kárrendezési tevékenység.
6. lobbitevékenységről szóló törvény végrehajtása.

A fentebb feltüntetett feladatokból az első négy megyei szinten szerveződött Hivatalok feladatába tartoztak, a központi Hivatal egyrészről módszertani, másrészről fellebbezési ügyekben II. fokú hatósági jogkört, valamint ellenőrzési feladatokat látott el.

A Békés Megyei Igazságügyi Hivatal jogutódja 2011. január 01. napjától a Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata.

A Szolgálat feladatait - amelyeket a szervezeti átalakulás nem érintett- négy osztályán keresztül látja el:

• Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya;
• Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya;
• Jogi Segítségnyújtó Osztály;
• Áldozatsegítő Osztály.

A Szolgálat központi irodája Gyula, Kossuth Lajos u.2. szám alatt található. Területi irodával rendelkezik Békéscsabán, Orosházán, Szeghalmon. A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott létszámuk 24 fő.