Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) 2003-ban létesült az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala, Igazságügyi Hivatalának jogutódjaként.

Önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, országos hatáskörű, központi hivatalként működött, irányítását és szakmai felügyeletét az igazságügyért felelős miniszter gyakorolta. A szervezet tevékenységi köre folyamatosan bővült, 2007. január 1-je óta hat szakterületért felel:

  1. Pártfogó felügyelői tevékenység
  2. Büntetőügyekben alkalmazható közvetítő tevékenység (mediáció)
  3. Jogi segítségnyújtó tevékenység
  4. Áldozatsegítő tevékenység
  5. Kárpótlási, kárrendezési tevékenység
  6. Lobbitevékenységről szóló törvény végrehajtása

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata 2012. augusztus 15. napján beolvadással megszűnt, jogutódja a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal.
 

Pártfogó felügyelői tevékenység

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja, hogy a pártfogó felügyelő a büntetőeljárás és a végrehajtás folyamatában kellő súllyal legyen jelen, és közvetítő szerepet lásson el az elkövető, valamint az áldozat és a társadalom között, ezáltal csökkentve a bűnismétlés veszélyét és fokozva az elkövető társadalmi reintegrációjának esélyét. A Szolgálat célja emellett a sértetti érdekeket is figyelembe vevő helyreállító igazságszolgáltatási eszközök minél szélesebb körű alkalmazása, amellyel hozzájárul ahhoz, hogy a bűncselekménnyel okozott károk mérséklődjenek. 2011. január 1-je óta a Pártfogó Felügyelői Szolgálat szakmai felügyeletét országos hatáskörben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata látja el, a pártfogó felügyelői feladatokat pedig a megyei kormányhivatalokba integrált Igazságügyi Szolgálatok végzik. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat az alábbi feladatokat látja el:

  • környezettanulmány és pártfogó felügyelői vélemény készítése az ügyészségi és bírói döntéshozatal előkészítése kvázi szakértői tevékenység keretében (évente átlagosan 15.000 környezettanulmány, és 3.000 pártfogó felügyelői vélemény készítése);
  • büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység, mediáció (évente átlagosan 3.500 ügyben);
  • az alternatív büntetések végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (évente mintegy 40.000 ügy);
  • a közérdekű munka büntetés végrehajtásának felügyelete és ellenőrzése (összesen átlagosan 22.000 folyamatban lévő ügy);
  • a szabadulás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, szabadulás után önkéntesen igénybe vehető utógondozás (évente átlagosan 3.000 ügy).

Jogi Segítségnyújtó Szolgálat

Az új szervezet, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, az Igazságügyi Hivatal egyik szakszolgálataként kezdte meg működését 2004. április 1-től. A rendszer 2008. január 1-től a bíróság előtti képviseletet ellátó pártfogó ügyvédet is a Szolgálat biztosítja a hátrányos helyzetű jogkeresők számára. 2011. január 1. napjától a jogi segítségnyújtási feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatok és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata látják el.

Lehetőség van a perbeli képviselettel összekapcsolható a per előtti tanácsadásra is, mely tehermentesíti a bíróságokat a felesleges, vagy előreláthatóan eredménytelen ügyek tárgyalása alól.

A támogatást az igazságügyi szolgálat engedélyezi közigazgatási eljárás keretében, majd a fél helyett megfizeti, vagy megelőlegezi az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét (peren kívüli segítségnyújtás esetében jogi segítő, perlés esetén a pártfogó ügyvéd díját).

Bevezetésre került az általános ügyfélszolgálati tevékenység, melynek keretében jövedelemre tekintet nélkül, a Szolgálat munkatársai adnak felvilágosítást, egyszerűbb ügyekben jogi tanácsot.

 

Áldozatsegítő tevékenység

Napjaink büntetőpolitikájának egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedők társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. Az államnak kifejezésre kell juttatnia, hogy a társadalom, a közösség szolidáris az áldozatokkal. Magyarországon évente átlagosan 220 ezren válnak bűncselekmény áldozatává. Az áldozatsegítés azt a célt szolgálja, hogy az áldozatok és a közvetlen környezetükben érintett további 400 ezer ember traumáját enyhítse, biztonságérzetét javítsa.

Magyarország az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően, 2006. január 1-jétől megreformált és kibővített módon biztosítja az áldozatok segítésével és az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatok ellátását.

  • Valamennyi áldozatnak ingyenes tájékoztatás büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, testi, lelki, vagyoni kárának enyhítésére szolgáló lehetőségekről.
  • Az áldozat számára – méltányossági döntés alapján – azonnali pénzügyi segély megállapítása.
  • Az áldozat számára az alapvető jogai érvényesítéséhez szükséges jogi tanácsadás és konkrét segítségnyújtás biztosítása.
  • Az áldozat számára – rászorultság alapján – ügyeinek további intézéséhez, a jogi segítségnyújtó szolgálaton keresztül szakjogászi segítség biztosítása.
  • Szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatai számára – rászorultság alapján – kárenyhítés megállapítása.